Gyűjteményem I. rész – Gyűjtőszenvedély és egy Zenith tachográf

Az ember gyűjtőszenvedélye sok dologból adódhat. Van egy alap gondolat, miszerint őskortól bennünk van ez az érzés, és összegyűjtjük a számunkra fontos, főleg élelmiszert, hogy ezzel is biztosítsuk a fennmaradásunkat. Aztán van a kelet-európai “jó lesz az még valamire” gondolkodás, ami szintén ebből az ősi felfogásból ered, és legtöbbször céltalan raktározásba torkollik. A tárgyak szeretete amúgy sem a legegyszerűbben megfogalmazható emóciók közé tartozik, főleg ha egy másik ember ilyen érzéseit kell megértenünk. Mindenkinek más a fontos, mást kedvel, és mást gyűjt, de legtöbbünk ma is imád bezsebelni dolgokat, ha még csak lájkoról van szó akkor is, mert ez is egy gyűjtőszenvedély, a károsabbik fajtából, de ebbe most ne menjünk bele. Azt gondolom ennek a szenvedélynek egy olyan formáját űzöm, ami nem a szükségletek kielégítéséről szól, és szerencsére sok hasonszőrű gyűjtővel is megismerkedtem az évek során. Érzések, történetek, tradíció és valami elmondhatatlan belső hang kell nekem ahhoz, hogy valamit a gyűjteményem darabjai közé helyezzek. Ha egy szóba akarom sűríteni ezeket a gondolatokat, akkor azt mondanám, hogy a gyűjtőszenvedély az, amikor egy olyan tárgyra teszel szert, ami számodra egyedi, ez az egyediség tehet egy átlagos tárgyat kincsé.

Akik már olvastatok tőlem írásokat tudjátok, hogy nagy szenvedélyeim az órák, és azok története. A gyűjtés viszont egy teljesen más műfaj. Elég sok, közel 300 darab svájci óra fordult meg nálam az évek során, és bár nagyon jó érzés birtokolni őket, megszerezni egy-egy ritkább, érdekesebb darabot, órákat gyűjteni borzasztóan költséges lenne. Összefoglaló nevén mondhatnám, hogy régiségeket gyűjtök, de ha konkrétabban kellene definiálni azt mondanám olyan világháborús, katonai, retro, antik tárgyakat gyűjtök, amiket használtak valamire elődeink. Legyen az akár egy zseblámpa, borotva, vagy valamilyen mérőműszer. A legtöbb ilyen használati tárgyat azért szereztem meg, mert mikor megláttam rögtön ott volt, az a bizonyos megmagyarázhatatlan belső hang, ami azt suttogta “ezt meg kell venned”. Ahhoz hogy előjöjjön persze kell egy történet, ami nem mindig van elbeszélve, hanem a kezedben tartott eszköz mesél magáról, a korával, az emlékezetével, és egy régi kor emlékeivel, amiről eddig csak olvastál, vagy videókon láttad. Magával hozza ezt a misztikus kort és te viszed tovább magaddal, mint ezt, a ma már viccesnek is mondható masinát, a svájci Zenith által minősített menetíró készüléket.

Az tachográfot eredetileg a St-Blaise S.A. svájci órás manufaktúra készítette rendelésre és benne egy 8 napos Zenith szerkezet dübörög. A hangja nagyon hasonlít egy bomba visszaszámláló órájához, ezért is becézik előszeretettel “bomb timer”-nek, de ennek használata kerülendő, mert a Zenith gyártott kifejezetten bombák becsapódásának mérésére fejlesztett órát is. Elég nagy méret 13 x 17 cm (lásd lejjebb) és súlya is masszívabb több, mint két kilós. A 60-as évekből származik, működése egyszerű, egy papírlapra csíkokat húz ezzel mérve a menetidőt, ráadásként pedig ezt 6 különböző “műszakban”, vagy embernél képes elvégezni. Mára a hasonló eszközök digitálisan, GPS alapon működnek. Ha belegondolunk nem is volt olyan régen mikor használatban volt, de mégis annyira távolinak tűnik, mintha egy másik világból csöppent volna ide. Az egyik első olyan gyűjteményi darabom volt, amit nem örököltem, hanem megvásároltam. Értéke nem tekinthető jelentősnek, de ritkaságát jelzi, hogy rákeresve is nehezen talál az ember eladó példányt belőle.

Pont ezért szép ez a történet, mert általában a régiségek reprezentálják azt a kort ahonnan jönnek, és ezáltal betekintést nyerhetünk felmenőink éltébe. Sőt elképzelhetjük a mindennapjaikat, és mellette el is gondolkozhatunk mennyire más, sokszor nehezebb volt boldogulniuk, mégis megoldották. Tényleg azt javasolom nektek, hogy gyűjtsetek valami számotokra kedves dolgot, aminek jelentése van, és nektek valóban értékes, nem csak reakció egy megnyilvánulásra. Biztos vagyok benne, hogy van aki ezt elolvasva nem érti miről beszélek, és miért gyűjtök dolgokat, de nem is ez volt a célom vele, viszont azt remélem lesztek akik velem jöttök és megosztjátok Ti mit gyűjtötök, és ami fontos kérdés, miért?