Valószínűsítem, hogy nem sokan hallottatok eddig John Harwoodról. Ez nem csoda annak tudatában, hogy bár a mai napig létezik a John által 1922-ben alapított Harwood óramárka, alig ismeri valaki itthon. Viszont, ha a történelmi jelentőségét nézzük szomorú ez a minimális ismertség. Mielőtt rátérnék John-ra és az ő újítására pár tényt fontos tisztázni az automata óra keletkezéséről. Ehhez jó sokat vissza kell lapozni a történelemkönyvekben egészen 1777-ig.
Abraham-Louis Perrelet
A név, az ember, az órás, az újító és a világ első automata szerkezete. De még ha csak ennyi lenne. Perrelet már 1777-ben elkészítette az álmát, ezt az automata mechanikát. Ebben az időben senki nem gondolta, hogy lehet jövője és valóban nem volt a szerkezet túl megbízható. Pár évet élt csak meg a fejlesztés, de mégis ez az első automata werk a történelemben. Luis egyébként kora zsenije volt nevéhez fűződik még az első lépésszámláló, valamint több óraszerkezet mechanika kifejlesztése is, többek között a naptár funkció használata, vagy a cilinder járat innovációja. Az automata zsebóra kevésbé volt praktikus, a zsebóra megpihenő mivolta miatt pedig egy ilyen mechanika fejlesztése sem volt indokolt a 18. században.
Perrelet mégis megcsinálta, hihetetlen, de mások helyett előretátott majdnem 150 évvel, amikor is az első karórák megjelentek, és elkezdődött a verseny, hogy kié lesz az első automata karóra.
John Harwood álma
John az I. Világháborúban szolgált a brit hadsereg őrmestereként, ahol a fegyverfejlesztői csapatnak dolgozott és automata pisztolyokat fejlesztettek. A háború után az órás szakma felé fordult és 1918-ban meg is szerezte képesítését az oldhami Hirst Brothers and Co-nál.
John a Man szigeten alapított órás üzletet és szeretett volna a kor problémáira egy megbízható megoldást találni. Ebben az időben a legfőbb ellensége az óráknak a por és a nedvesség volt, ez ugyanaz az időszak, amikor megszületett a Rolex vízálló karórája, amiről már egy korábbi cikkemben is megemlékeztem:
Szóval nagy volt a verseny, de John ekkor még nem tudta, hogy a vízálló tokról lemarad, persze nem is ért rá ezen bánkódni, mert valami egészen merész ötleten dolgozott közben. Tegyük fel magunknak a kérdést. Hogy lehet a legkönnyebben elkerülni, hogy nedvesség, vagy por jusson az óra tokjába? Azt gondolom erre John egy briliáns, mégis banálisnak tűnő választ adott. Ha az óratok tökéletesen zár és nincsenek kivezetései, akkor sehogy sem jutnak be a káros dolgok. Igen jól értitek. Azt álmodta meg, hogy a szerkezet, beleértve a “koronát” is a tokon belülre kerül majd és így biztosan nem fog bejutni semmi bajos dolog. Ennek pedig semmi értelme nem lett volna akkor, ha mindig nyitogatni kell a tokot, hogy felhúzzuk a szerkezetét. Egy olyan megoldás kellett, amivel ez elkerülhető, ez nem volt más, mint a Perrelet által elkezdett út folytatása, egy teljes automata werk a karóratokon belül.
A hintázó gyermek
Ez valóban a legenda része, de valahogy annyira elakarjuk hinni. Képzeljük el John Harwoodot a mérnököt, ahogy kiül a Man sziget csendes parkjába, egy újságot vesz elő és talán pipára gyújt. Éppen olvassa, hogy Líbiában rekordnak számító 58 celsius fokot mértek, majd tovább lapozva elgondolkodik elmenjen e a legújabb Robin Hood filmre a moziba. Az Ír-tenger hullámai, madár nesz és csekély széllökések sem zavarják meg idilli, hétvégi kikapcsolódását. Nyugodt és békés, de gondolatai valahol máshol járnak. Újságpapírját szemmagasságban tartva hirtelen nyikorgásra, és gyerekzsivajra lesz figyelmes. Két gyermek veszekedik a parkban lévő egy szem hintán. Most a kisebb kerekedik felül, aki azonnal felpattan a hintára, legyőzött kis barátja pedig dacból jól meglöki, majd elfut. John mosolyog egyet a bajsza alatt, ahogy látja a kisgyereket vidáman előre-hátra himbálózni. De persze nem csak azért, mert a kisebb legyőzte a nagyobbat, hanem mert ott abban a pillanatban rájön a megoldásra. A hinta és a rajta lévő gyermek (súly), egy olyan mozgást hoz létre, amire neki szüksége van. Meg is van az ötlet, jöhet a megvalósítás. Hazasiet és nekiáll a világ első önmagát felhúzó, hinta óraszerkezetének. Kár, hogy ma már kalapácsnak hívják.
A világ első automata karórája
John egy kiselejtezett zsebórából csinálta meg az újítása prototípusát. Megalkotott egy 270 fokot kitöltő hintát (továbbiakban kalapácsot) , aminek a végein rugókkal segítette az elrugaszkodást. A teljes kalapács kevesebb, mint 180 fokot tudott mozogni, így persze nem minden csuklómozgásra reagált, de mégis működött. És hogy ezt biztosan tudjuk Harwood 6 óránál egy piros ponttal jelezte, ha működik a szerkezet. Erre azért is volt szükség, mert másodpercmutatót nem használt, így biztosak lehettünk benne az óra nem állt meg, ha láttuk a piros szemet alul.
A képen a wikipédia oldalon is található Harwood modell, amit hátulról tudtunk beállítani. Ezt azért így írom, mert több oldal is ezzel a képpel illusztrálja a világ első automata karóráját. Viszont a prototípus egy teljesen más dizájnt követett és a mutatók állítása a forgatható, recés lünettával történt!
John megcsinált. 1924-ben el is utazott Svájcba, hogy levédesse a világszabadalmát.
1926-ban Baselben be is mutatták a Fortis által tömeggyártásban készült órát, amiben Harwood werkje dolgozott. Ez a szerkezet gyakorlatilag felrobbantotta a piacot. Hatalmas hatással volt a többi gyártó fejlesztésére és magára a karóra kérdésre is pontot tett. Az emberek nem szoktak hozzá, hogy órát hordjanak magukon, különösen a nőknél nem volt elfogadott ez abban az időben. Sőt a tény hogy egy működő érzékeny mechanizmust hordjanak magukon ráadásul egy olyan sebezhető részen, mint a csukló ez szinte elképzelhetetlen volt. Kicsit ahhoz lehet hasonlítani mikor megjelentek a mobiltelefonok, bár az emberek a zsebórákat is magukkal tudták vinni, de az nem minden ruhadarabbal volt hordható, a női ruha esetében pedig még kevésbé volt praktikus. A karórával és ezzel együtt az automata karórával teljesen átformálódott az időd és egyúttal a napod menedzselése is. Azt mondhatjuk, hogy ez egy lifechanger volt mindenki életében.
1928-ban aztán John Harwood céget alapított és a gyártást a svájci Grenchenben kezdték meg. A piac pedig Anglia volt,
John széles körben, rengeteg elismert ékszerüzletbe bejutott termékével és nagyon úgy tűnt minden jól halad a világhírnév felé, de sajnos nem így lett.
A világválság következményei és a Rolex vs. Harwood meccs
A történetet ismerjük. John és cége kevesebb, mint egy évet élt meg a válság miatt. A Harwood Watch Co. mögül eltűntek a befektetők, szponzorok és a világsikerre ítélt vállalkozás egyik pillanatról a másikra 1929-ben végleg belefulladt a válságba. Ha még jöhetett rosszabb John életében akkor az 1931-ben be is következett. A talpon maradt Rolex bemutatta az első rotoros karóráját a Rolex Oyster Perpetual-t, ami már teljes 360 fokos fordulatot tett lehetővé és a mai napig használatos az automata órákban. Ezzel beütötte az utolsó szeget a kalapácswerk koporsójába. Ez így persze nem teljesen igaz, mert többek között az Omega is még az 50-es években is gyártott ezzel a kalapács mechanikával órákat.
Több mint 20 év telt el a nagy innováció óta és ez idő alatt Johnnal nem nagyon lehet tudni mi történt. 1955-ben aztán a Rolex megjelentetett egy cikket, miszerint saját maguknak adták a világ első automata karórájának címét és kiemelve, hogy ebben az ő rotoros werkjük volt. Ez ugye mi már tudjuk, hogy nem volt igaz. Őszintén nem vall annyira a Rolexre és nem tudjuk minek a hatására, de igazán szimpatikus módon egy évre rá 1956-ban elnézést kértek. Helyesbítést adtak ki, bemutatva Perrelet és Harwood találmányait, ezzel együtt elismerve a feltalálókat és találmányukat az első automata zseb és karórát a világon.
H. Wilsdorf, a Rolex alapítója személyesen is elnézést kért a Sunday Express hasábjain. Konkrétan elismerték, hogy a rotoros szerkezetük nem jöhetett volna létre Perrelet és Harwood fejlesztése nélkül. Ma már persze ez feledésbe merült. A Rolex hivatalos honlapján nagyon szép angolsággal megkerülve bárki más említését, nem azt mondják, hogy az övék az első automata szerkezet szabadalma, de azt igen, hogy ők fejlesztették ki az első önmagát működtető szerkezetet, amit az örökmozgó rotor hajt. Azt hiszem erre mondják, hogy féligazság.
John Harwood öröksége
- 1929-ben a Zeppelinen először utazott nő, ráadásul rögtön a világjárón foglalhatott helyet. A hölgy Grace Drummond-Hay volt, aki Harwoodot (karórát) hordott a karján. Példakép lett a 30-40-es években, az ilyen és ehhez hasonló merésznek számító tettei miatt.
- A Hardwood név és márka sok évtizedig feledésbe merült, amíg tavaly 2018-ban ki nem adtak egy új modellcsaládot. Módosított ETA 2892-2-es rotoros automata werket használnak, viszont a mutató állítás visszakerült a lünettára, kell egy ilyen, kár, hogy 2000 euro körül mozog az összes modell.
- A cégnek kevés köze van John Harwoodhoz, bár a honlapon John Harwood Jr. is látható, a nevet az a Peter Peter támasztotta fel, aki 35 évig a Fortisnál dolgozott.
- John egyébként megalkotott egy 12 óra forgatására alkalmas óraforgatót is, ami szintén az első ilyen szerkezet a világon!
- 1957-ben John megkapta a Brit Horological Institute arany medálját. Kiemelkedő teljesítményéért az időmérő eszközök fejlesztéséért. Összesen nyolcan kaptak a mai napig ilyen kitüntetést, az utolsót az Omega Co-axial-t kifejlesztő brit órásmester George Daniels kapta 1981-ben.
Ahogy szedtem össze Johnról az adatok, történéseket, eseményeket úgy vált számomra biztossá, hogy John egy egyszerű, szimpatikus és újszerű gondolkodású ember volt. Mert nagyot álmodni, de sajnos a történelem sodrása és a talán csekély gazdasági ismerete miatt nevét hajlamosak még órás körökben is elfelejteni, vagy csak legyinteni, ha szóba kerül. Ma már egyre kevésbé látjuk meg a márka és a név mögött az embert, embereket. Ez a cikk is azért született, hogy lássuk, hiába van kész egy technológia évtizedek óta, amíg nem jön egy John Harwood, aki befejezi és tökéletesíti azt, addig csak elméletről beszélhetünk. Gondoljatok csak Elon Musk-ra és a Teslára ez már gondolom ismerősebb story, azt viszont én sem tudtam pontosan, hogy az elektromos motort már majdnem 200 évvel Musk előtt feltalálták 1828-ban, az illetőt Jedlik Ányosnak hívták, ismerős az analógia nem?
John Harwood órakészítő, feltaláló, a világ első
automata karórájának megalkotója.
John 1964-ben egy közúti balesetben halt meg, 71 éves volt.
Legacy Watches - Egy órára van időm! 